Asinara, a Szamár-sziget

Sem a sziget olasz, sem a magyar neve nem mond sokat nemcsak az átlagembernek, de a műveltebbeknek sem. Jóllehet a helyének valahol Isonzó, Doberdó, Przemysl, Szibéria mellett kellene lennie. Az is sokatmondó, hogy egyetlen népdalban sem találkozunk ezzel a földrajzi névvel. Jóllehet az első világháború elején közel 20 000 osztrák-magyar hadifogoly került ide, akiknek a negyede rövid időn belül nyomorult körülmények között visszaadta lelkét a Teremtőnek. 15-20 százalékuk magyar anyanyelvű volt... Ennek a hallgatásnak valószínűleg az is az oka, hogy a foglyokat pusztító járványt túlélőket továbbszállították innen, és csak töredékük került haza a háború végén... Mára a sziget és a rajta lévő nemzeti park felkapott turistacélponttá lett, és az Észak-Szardinián nyaralók nagy számban keresik fel. Elsöprő többségük olasz, külföldi elvétve van közöttük. A magyar, vagy a Monarchia valamely utódállamából érkező utazó ritkaságszámba megy...

A sziget
Asinara, a Szamár-sziget, Szardínia északnyugati csücskében van. Porto Torresból a turistákat szállító hajók szűk másfél óra alatt odaérnek, míg akik Sintino-ból indulnak, kb. húsz perc alatt megérkeznek.
Geológiailag Asinara Szardínia szigetének nyúlványa, csak a jelenlegi vízszint miatt választja el szűk tengerszoros a sziget tömbjétől. A hossza 17,5 km, szélessége 290 méter és 6,4 kilométer között változik. A legmagasabb pontja északon van, ahol a 408 m magas Punta della Scomunica emelkedik. Erdőt nem találunk a szigeten.
A nevét sokan tévesen a szamár jelentésű olasz kifejezésből (asino) származtatják. Ezt a magyarázatot erősíti a szigeten vadon élő szamár-közösség is, mely egyedei között -a genetikai elszigeteltség miatt- az átlagosnál nagyobb számban lehet albínó, azaz fehér példányokat megfigyelni. Valójában a matematika és fizika órákon megismert és használt szinusz kifejezés áll a sziget nevének a hátterében, a nagyon tagolt, girbegurba partvonalra utalva.
Eredetileg két közösség lakta a szigetet. Pár szárd család pásztorkodott itt, míg néhány ligúr eredetű család halászatból próbált megélni. A távolsági közlekedés fellendülése és az egységes Olaszország megszületése azt eredményezte, hogy itt rendeztek be egy karantén-állomást. Ezt idővel egy börtön kialakítása is követte, majd a karantén egyre szükségtelenebbé vált, míg a börtön növekedni kezdett... Ekkor került sor a lakosság "átrendezésére", mert a civilek jelenléte egyre kevésbé volt kívánatos a szigeten. A pásztorok örömmel költöztek át Sintino környékére, mert ez számukra érdemi életszínvonalbeli javulást jelentett. A halászok tiltakozását pedig erőszakkal elfojtották.
A sziget újabb szerepváltására 1915 végén került sor. Szerbia katonai összeomlása után az antant erők átvették a szerb fogságba került központi hatalmi (alapvetően Monarchia-beli) hadifoglyokat, akik elhelyezésére ideálisnak tűnt a sziget. Az első csoportok 1915 végén érkeztek meg, majd 1916 elején ezrével. Nincsenek pontos létszámadataink, korábban 16 -20 000 főre becsülték az ideszállítottak száma, de az újabb kutatások 21 000 sőt 24 000-nél is több hadifogolyról beszélnek.

Magyar vonatkozások
A világháború kitörését követően relatíve sok KuK katona került szerb hadifogságba. Őket a szerbek a korabeli "normáknak megfelelő" hadifogolytáborokban helyezték el. (Az messze vezető kérdés, hogy ezek mennyire feleltek meg az akkor már élő nemzetközi egyezményeknek, illetve mennyire befolyásolta az adott terület fejlettsége.) Dr. Schatz Róbert közelmúltban előkerült kéziratából kiderül, hogy már 1915-ben -vélhetően az ország infrastrukturális problémái miatt- járványok törtek ki Szerbia számos területén. Fontos kiemelni, hogy ez nem csak a hadifogolytáborokat, hanem a hátországban élőket is sújtotta! Amikor ezen a helyzeten kezdtek volna úrrá lenni, illetve amikor csökkent a járvány(ok) intenzitása, akkor került sor Bulgária hadba lepését követően a szerb hadsereg, állam és közigazgatás kártyavárszerű összeomlására 1915 későőszén. Ennek a mértékét jól szemlélteti, hogy az idős szerb király, I. Péter is gyalog menekült az előrenyomuló hadseregek elől...
Ez a helyzet a hadifoglyok számára katasztrofális következményekkel járt. A táborok vezetői őket is elindították dél felé, függetlenül attól, hogy ennek a minimális feltételei (ruházat, élelem, szállás, utak...) mennyire álltak rendelkezésre. Hogy erre mi késztette őket, az nem egészen világos. A témára vonatkozó műveket olvasva két visszatérő elemmel találkozhatunk: nem akarták, hogy a "hazaiak" kezébe kerülve az ellenségüket erősítsék, illetve nem akarták, hogy a visszavonuló szerb katonaság rajtuk töltse ki a bosszújukat, lemészárolva őket... Nincs lehetőségünk arra, hogy e két magyarázat valós voltát objektíven megítéljük. Nyilván a kialakult kaotikus helyzetben bármi megtörténhetett, sőt akár annak az ellenkezője is, ahogy vitéz Aggházy Kamill (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum későbbi alapítója és vezetője) története mutatja: ő társaival együtt a prireni hadifogolykórházban volt ekkor, és elérte, hogy őreikkel szerepet és helyet cserélve várják be az érkező központi hatalmi erőket.
A dél, azaz Albánia felé elindított tízezrek sorsa innentől kezdve nem csak kiszámíthatatlan volt, hanem leírhatatlan is. Margittai Gábor kifejezése, a "balkáni halálmars" sajnos találó. Azokat a tízezreket, akik elértek Közép-Albániába, Vallona kikötőjében hajózták be olasz és francia hajókra, hogy elszállítsák őket a front közeléből.


Elsőként a tiszteket szállították el, majd a következő hetekben a közkatonákat. Azzal viszont nem számoltak, hogy a behajózott emberek között olyanok is voltak, akik az út során megfertőződtek a területen jelen lévő járványok kórokozóival. Így már az elsőként induló hajókon is történtek halálesetek, melyek a járványok dinamikáját követve, egyre inkább tömegessé váltak. Sem ezen betegek, sem a helyzet kezelésére nem készült fel senki...


A helyzetet csak rontotta, hogy az úticélnak kijelölt Asinara nem volt alkalmas a hadifogolytömegek elhelyezésére. A rendelkezésre álló adatok alapján 16 000 és 20 000 fő közöttre szokták tenni az átszállított hadifoglyok számát. (Dr. Schatz Róbert a tanulmányában -a táborparancsnok Ferrari adataira támaszkodva 23 855 hajóra szálló hadifogolyról ír, akik közül 516 fő halt meg útközben, így 23 339 főt hajóztak ki a szigeten.)
A szigeten lévő épületek (a korábbi karanténállomás épületei - olaszul periodo 1-3) gyorsan megteltek az elsőként érkezett tisztekkel. A később ide kerülőket csak a sziget 6 pontján (Fornelli, Tumbarino, Stretti, Campo Pedru, Cale Reale, Trabuccato) sebtében felállított sátortáborokban tudták elhelyezni, de sem a minimális higiéniai körülményeket, sem az ennél ezerszer lényegesebb elegendő ivóvizet nem tudták biztosítani számukra. Így a szigetre érkezettek között aratott a halál. Február végéig, azaz szűk két hónap alatt kb. a negyedrészük, azaz 4-5000 katona, pár napi szenvedés után életét vesztette... (Schatz kimutatásában 16 743 fő, az olasz tábori kimutatásban 16 730 fő szerepel a járvány utáni létszámként.) Az eltemetésükre a szigeten hiányzott a hely, és az elegendő vastagságú talaj is...


A járvány intenzitása 1916 február elejére kezdett csökkenni. Ekkor kezdődhetett meg a táborok rendezése, és "normális" működésük kialakítása. Viszont 1916 nyarán elkezdték elszállítani innen a hadifoglyokat, átadva őket a franciáknak. E lépésnek az oka nem kellően tisztázott, ahogy a szigetről távozó katonák sorsa sem. Margittai Gábor azt valószínűsítette, hogy többségük elfogadta (vagy kénytelen volt elfogadni) az ajánlatot, és újabb tábor helyett az Idegenlégiót választotta - és ezzel viszont véglegesen eltűntekké váltak... A nagyon kevés hazatért közé tartozott az a temesvári születésű Ősz Nemes György is, aki a Campo Perdu táborban elkészítette a halálmars során elesett bajtársai emlékét megörökítő szobrát, melynek az Il lungo viaggo - A hosszú utazás címet adta.
A szobor talapzatán olaszul az alábbi szöveg volt olvasható: A népek testvériségét áhító osztrák hadifoglyok emlékére.

Dr. Barna János 1932-es tanulmányában a történtek okaként a francia munkaerőhiányt jelölte meg. Szerinte a francia állam hivatalosan kért munkásokat az olaszoktól, akik 16 262 asinarai foglyot adtak át nekik. Ő a sorsukról annyit írt, hogy voltak köztük olyanok, akiket Korzikára szállítottak tovább, de őket innen hamarosan továbbszállították, mert a szigeten járványok pusztították a lakosságot, és a német állam elérte a hadifoglyok elszállítását. A másik általa idézett adat szerint 1917-ben a Monarchia vezetőitől kértek segítséget az Asinararól átkerült hadifoglyok, akiket az indulásukkor az olaszok felruháztak, de a franciáktól semmi kiegészítést/pótlást nem kaptak, és egy-másfél év alatt kezdtek lerongyolódni. Sajnos mindkét forrásadatból hiányzik a létszámra való utalás. Így az esetleges idegenlégiós kényszersorozás mértékét jelenleg nem lehet megbecsülni. Viszont az Idegenlégióba való kényszerítés megindokolná, hogy miért nem került bele és maradt meg a kollektív emlékezetben Asinara neve.

Bár 1916 nyarán/őszén elszállították innen a "balkáni" foglyokat, illetve ezek többségét, nem maradt (sokáig) üresen a tábor, mert az isonzói frontról hoztak ide új hadifoglyokat. Korábbi tudásunk szerint elsősorban olyan olasz anyanyelvűeket, akik a Monarchia hadseregében szolgáltak. Számukra ideális őrzési helyet jelentett a sziget, mert innen nehéz volt elszökniük. Más táborokból, ha kijutott volna valaki, akkor a nyelvtudása révén könnyen el tudott volna vegyülni a lakosok között és így nem lehetett volna többet elkapni. Az újonnan előkerült források és kutatások ezt a képet módosították: nagy számban kerültek ide nem olasz anyanyelvűek, köztük magyarok is.

Könyvek és források
Elsőként a Kolozsvárról Szardiniára került Lőrinczi László próbálkozott írásaival áttörni a sziget tragikus történetét övező hallgatás falát, sikertelenül. Ennek az oka részben az, hogy erdélyi, magyar nyelvű kiadványokban adta közre kutatásainak eredményét.

Margittai Gábor érdeme, hogy az ezredfordulót követően utánament a témának és sikeresen törte meg ezt a némaságot. Először egy újságcikk-sorozatban (Magyar Nemzet Magazin, 2011-2013) írt minderről, majd egy önálló könyvben (Margittai Gábor: Szamár-sziget szellemkatonái. Külső magyarok Kft., h.n. 2014, 267 oldal), és egy hozzá kapcsolódó filmben , amihez egy folyamatosan bővülő vándorkiállítás is csatlakozott.


A szigetre kerültek történetéről nagyon kevés forrás áll a rendelkezésünkre. A két legfontosabb: a hadifogolytábort létrehozó és vezető olasz tábornok Giuseppe Carmine Ferrari tábornok visszaemlékezése (Giuseppe Carmine Ferrari: Relazione del campo di prigionieri colerosi all'isola dell'Asinara nel 1915-16 (guerra italo-austriaca). Provveditorato Generale dello Stato. Roma, 1929), amiről még az olasz olvasók is azt gyanítják, hogy kicsit (?) szépíti a valóságot.
A második forrás az 1932-ben megjelent hadifogoly visszaemlékezés-gyűjtemény tartalmazza (Hadifogoly magyarok története 1-2. szerk.: Baja Benedek - Dr. Lukinich Imre - Pilch Jenő - Zilahy Lajos, Budapest 1932.). Dr. Schtz Róbert alapos tanulmányát saját élményei (és vélhetően jegyzetei) valamint Ferrari tábornok könyve alapján írt meg. Ugyanebben a kötetben szerepel Dr. Barna János tanulmánya is (Az Olasz királyság területe - A szárazföldi táborok története), amely pár Asinarara vonatkozó információt is tartalmaz.


Az itt raboskodók visszaemlékezései közül nyomtatásban csak kettő jelent meg: Szöllősy Aladár (Szöllősy Aladár: Szerb hadifogság: Szerbia, Albánia, Itália 1914-1918. Budapest, 1925) és Faragó László munkája (Faragó László: Szerbia összeomlása 1915-ben. Budapest, 1935). Margittai Gábor érdeme néhány újabb kéziratos forrás fellelése: Marek János, Szakraida István kéziratos naplója és számtalan apró forrástöredék, melyeket könyvének irodalomjegyzékében sorolt fel.

A Margittai Gábor szervezte kiállítások azt is megmutatták, hogy számtalan forrás lappang még az örökösök tulajdonában. Ezek közül én kettőbe botlottam bele, melyek új színeket visznek abba a képbe, amit Asinararól tudunk.

A rövidebb forrás Sánta József, Üzenet címmel utódainak írt visszaemlékezésének pár bekezdése.
Sánta József kadétként került a szerb frontra, majd egy rövid időre Asinara-ra. A szigeten csak néhány hetet töltött (valószínűleg szerencséjére). Soraiból két elemet érdemes kiemelni: a KuK hadseregben, és így a hadifogságban is, komoly feszültség volt a tisztek és a kadétok, azaz a tisztiiskolás hallgatóként a frontra került fiatalok között. A "felavatott" tisztek nem tartották őket maguk közül valónak, míg ők nem sorolták magukat az "egyszerű" katonák, a bakák közé... Hogy a gyakorlatban ez mivel járt, az az érintett személyek emberi tulajdonságain múlott elsősorban.
Másrészt kiderül belőle, hogy az olaszok már az első hetekben is szállítottak tovább, illetve adtak át a francia szövetségeseiknek kisebb-nagyobb fogolycsoportokat. Hogy ennek a hátterében mi állt, azt jelenleg nem lehet tudni. Az egyik ilyen csoporttal került át Elba szigetére Sánta József is.

A másik forrás egy sokszínű képi forráscsoport. Az említett Dr. Schatz Róbert a (toll)rajzait és festményeit (akvarelljeit) haza tudta hozni a szabadulásakor, és utódai megőrizték ezeket. Ez a hagyaték egy noteszből, két rajzfüzetből és önálló lapokon lévő festményekből áll.



Dr. Schatz Róbert képei
A notesz tartalmazza a legkorábbi, 1914 szeptemberi képeket, azaz a frontszolgálata kezdetétől használta. Ma 15 kép van benne, de a tartalma hiányos, mert sok kitépett lap helye látható. Ezek között biztosan volt olyan is, amin rajz volt, ahogy az alábbi kép bal alsó sarkában látható, egy másik képhez tartozó leszakadt sarok jelzi.


A lapok mai sorrendje valószínűleg nem azonos az eredetivel.

A vázlattömbben lévő akvarellek közül az első 1916. október 28-án készült, az utolsó 1917. október 2-án. Az önálló lapokra festettek közül az első (megmaradt) 1917. január 9-én készült, az utolsó pontosabb megjelölés nélkül 1918-ban.

A vázlatfüzet képeinek időbeli eloszlása:
1916. október vége: 1 darab
1916. november: 4 darab
1916. december: 3 darab
1917. január: 2 darab
1917. július: 1 darab
1917. szeptember: 2 darab
1917. október: 1 darab

A külön álló képek időbeli eloszlása:
1917. január: 1 darab
1917. március: 5 darab
1917. április: 3 darab
1917. május: 2 darab
1917. június: 4 darab
1917. július: 3 darab
1917. augusztus: 2 darab
1918: 1 darab

Azaz az összes kép az asinarai tábor életének második periódusában készült, amikor a balkáni halálmars embereit már elszállították a szigetről Franciaországba. Dr. Schatz Róbert, talán orvosi képesítése miatt maradt a szigeten. Nem csak az a tény jelzi helyzetének relatív javulását, hogy vízfestéket és megfelelő papírt tudott szerezni, hanem az egyik kép (1916. november 4.), amelynek az én "szobám" címet adta. Ennek berendezése / felszerelése a korabeli olasz katonatiszti felszereléssel egyezik meg.


Azt nem tudjuk, hogy meddig maradt a szigeten. A képek tanúbizonysága alapján 1917 októberének elején Dr. Schatz még biztosan Asinarán volt, de valószínűsíthető, hogy még 1918-ban is, hiszen egy ilyen dátumú kép is van a gyűjteményben, sajnos ezen csak az évet tűntette fel...
A Hadifogoly magyarok története-ben közölt írásának a legvégén (209. oldal) elég sejtelmesen fogalmaz. Egyrészt azt írja, hogy a fogságban lévő egészségügyi személyeket 1919. március 1-én bocsátották el az olaszok. Ők az első lépésben Como-ba kerültek, ahonnan március 20-a után indulhattak haza. Ugyanakkor azt is írja: "A szerb hadifogságba jutott orvosok és tisztek nagy része már előbb hazakerült, de csak egyenként, koholt vagy valóban fennálló betegség alapján, mint csererokkant." Családja hagyományában él egy történet, mely szerint egy adott pillanatban önként maradt a "betegeivel". Elképzelhető, hogy ez a hadifogság utolsó hónapjaira vonatkozik.
Schatz Róbert a tanulmányában hivatkozik egy német nyelvű jelenésére (Bericht ü. d. Tätigkeit u. Leistungen seit Kriegsbeginnen d. k. ung. Honv. Reg. Arzt Dr. Robert Schatz 1918. aug. 10.). Azt a különféle visszaemlékezésekből tudjuk, hogy az olaszok (is) igyekeztek elkobozni a naplókat, feljegyzéseket, így valószínűsíthető, hogy ezt a jelentést a hazaérkezése után írta. Így a hazajutását 1918 nyarára, július - augusztus fordulójára tehetjük. Valószínűsíthető, hogy azok a tárgyi emlékek, amelyek Margittai Gábor könyvének megjelenése, illetve az általa szervezett vándorkiállítások révén kerültek elő, a fogolytábor ezen második az időszakból származnak.

A tábor magyar áldozatai
Ez az a pont, ahol a Schatz-hagyaték összekapcsolódik Lőrinczi László helyszíni kutatásának eredményeivel. Ő arra jött rá, hogy a sziget hadifogoly-történetének "második" periódusa érdemi magyar vonatkozással is bír, mert ekkor magyar anyanyelvű katonák is kerültek ide nagy számban. Az eredeti feljegyzései az író hagyatékának részeként az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (Kolozsvár) gyűjteményébe került. Ha a kéziratos listákat összevetjük a nyomtatásban megjelent két listával, akkor eltérést találunk közöttük, amire egyelőre nincs magyarázat.


Lőrinczi László a 2010-ben megjelent könyvében (Szamársziget lelkesültjei. Sűrített napló 2005-2008. In: Lőrinczi László: Üzenetek Erdélybe. (Esszék és jegyzetek) Polis Kiadó, Kolozsvár, 2010, p.: 143-160) egy listát közölt mely 122 olyan magyar katona névét tartalmazza, akik ebben az időszakban a táborban haltak meg. Ennek a 122 katonának a nyomára a Porto Torres-i katonai kórház iratai között akadt rá. Könyvében a neveket betűhív átírásban közölte. Ezt a listát megpróbáltam kiegészíteni a valószínűsíthető eredeti névalakokkal.

Lőrinczi sorszáma	forrásbeli alak	valószínűsíthető olvasat
1.	Antal Sandor	Antal Sándor
2.	Bajko Peter	Bajkó Péter
3.	Basa Adam	Basa Ádám
4.	Bonsas Bela	Bonsas (?) Béla
5.	Bede Lajos	Bede Lajos
6.	Bengesey Janos	Bengesey (?) János
7.	Battik Lajos	Battik Lajos
8.	Balint Anhal	Bálint Antal
9.	Bancs Joseph	Bancs József
10.	Berenics György	Berenics György
11.	Bodnar Sandor	Bodnár Sándor
12.	Bognar Pal	Bognár Pál
13.	Bird Karoly	Bird Károly
14.	Balars Joseff	Balars József
15.	Bercs Bertalan	Bercs Bertalan
16.	Bernat Istvan	Bernát István
17.	Balog Gyargy	Balog György
18.	Bodnar Laszlo	Bodnár László
19.	Bach Janos	Bach János
20.	Bernat Josef	Bernát József
21.	Benko Sandor	Benkő (?) Sándor
22.	Cziraki Mihaly	Cziráki Mihály
23.	Czorla Janos	Czorla János
24.	Czira Gabor	Czira Gábor
25.	Cinege Istvan	Cinege István
26.	Doborcsi Lajos	Doborcsi Lajos
27.	Dancs Jamos	Dancs János
28.	Delioni Mihaly	Delioni Mihály
29.	Draho Lajos	Drahó Lajos
30.	Eigner Mihaly	Eigner Mihály
31.	Ercegi Gaza	Hercegi / Érseki ? Géza
32.	Erdily Joseff	Erdélyi ? József
33.	Farkal Bela	Farkas ? Béla
34.	Fihete Pal	Fihete Pál
35.	Fazekas Franz	Fazekas Ferenc
36.	Fath Laszlo	Fath László
37.	Fazic Sandor	Fazic Sándor
38.	Fried Erno	Frid Ernő
39.	Feket Sandor	Fekete Sándor
40.	Gernea Janos	Gernea János
41.	Garga Ignatz	Varga ? Ignác
42.	Gelencser Gergelj	Gelencsér Gergely
43.	Géliki Mathias	Géliki Mátyás
44.	Galli Joseff	Galli József
45.	Galbacs Mihaly	Galbács Mihály
46.	Gigra Dezső	Gigra Dezső
47.	Herendi Janos	Herendi János
48.	Horvatil Istvan	Horvatil / Horváth ? István
49.	Horvath Janos	Horváth János
50.	Hegedős János	Hegedős / Hegedűs ? János
51.	Haggis János	Haggis János
52.	Harrath János	Harrath János
53.	Hassza Istvan	Hassza István
54.	Horrath Ferenz	Horváth ? Ferenc
55.	Holeczi Imre	Holeczi Imre
56.	Ilin Antal	Ilin Antal
57.	Kurte Istvan	Kurta ? István
58.	Kovacs Györgzs	Kovács György
59.	Kaszap Mela	Kaszap Béla
60.	Karbunner Karacsomj	Karbunner Karácsony ?
61.	Kamuti Vince	Kamuti Vince
62.	Kértek Kristof	Kértek Kristóf
63.	Kughi Pal	Kughi Pál
64.	Kocsi Lazlo	Kocsi László
65.	Karacs Istvan	Karacs István
66.	Kapás Imre	Kapás Imre
67.	Kirpach Ferencz	Kirpach Ferenc
68.	Kehevez Bela	Kehevez Béla
69.	Kalic Imre	Kalic Imre
70.	Kovacs Bajos	Kovács Lajos
71.	Kalaucz Janos	Kalaucz János
72.	Lipas Janos	Lipas János
73.	Latos Istvan	Latos / Lantos ? István
74.	Lovecz Imre	Lovecz / Lovász ? Imre
75.	Mistolcsik Janos	Mistolcsik / Miskolczi ? János
76.	Manigas Laszlo	Manigas László
77.	Majoz Ferencz	Majoz Ferenc
78.	Moser Simon	Moser Simon
79.	Majeanicz Janos	Majeanicz János
80.	Matejha Emil	Matejha Emil
81.	Miholics Istvan	Miholics István
82.	Mihec Istvan	Mihec István
83.	Mag Karoly	Mag Károly
84.	Mágsing Gyola	Mágsing Gyula
85.	Marcheleka Janos	Marcheleka János
86.	Mazgon Janos	Mazgon János
87.	Nagis Antal	Nagis Antal
88.	Nemel Geza	Nemel / Nemes ? Géza
89.	Orarecz Laszlo	Orarecz / Oravecz ? László
90.	Oref Lajos	Oref Lajos
91.	Ocstvaj Istvan	Ocstvaj István
92.	Papp Antal	Papp Antal
93.	Polareckj Pal	Polarecki ? Pál
94.	Pöhel Peter	Pöhel Péter
95.	Planiscsek Simon	Planiscsek Simon
96.	Pasztor Ferenz	Pásztor Ferenc
97.	Pirasisz Lajos	Pirasisz Lajos
98.	Pacsi Janos	Pacsi János
99.	Riapp Bela	Riapp Béla
100.	Racz Gyala	Rácz Gyula
101.	Rapolis Janos	Rapolis János
102.	Radhanon Istvan	Radhanon István
103.	Reisz Marton	Reisz Márton
104.	Ramete Laszlo	Remete ? László
105.	Sandor Ferencs	Sándor Ferenc
106.	Szemenyi Istvan	Szemenyi István
107.	Szabo Gyorgy	Szabó György
108.	Szucs Andreas	Szűcs András
109.	Stasz JanTolhos	???
110.	Szabo Sandor	Szabó Sándor
111.	Samagyi Lajos	Somogyi ? Lajos
112.	Szarka Boldiazor	Szarka Boldizsár
113.	Tolh Pal	Tolh Pál
114.	Taktor Gyala	Taktor Gyula
115.	Urbancsak Pal	Urbancsak Pál
116.	Urban Janos	Urbán János
117.	Ujtrai Mihael	Ujtrai Mihály
118.	Vindeg Istvan	Vindeg / Vendég ? István
119.	Varga Lazlo	Varga László
120.	Vucsics Vilmos	Vucsics Vilmos
121.	Walhoz Andras	Walhoz András
122.	Zetinya Jező	Zetinya Dezső / Jenő ?

Ebben az időszakban valószínűleg lényegesen kisebb volt a foglyok halálozásának az aránya, mint 1916 elején. De ha "csak" 10-20%-os aránnyal számolunk is, akkor is 6 000 és 12 000 közöttre tehetjük az akkor itt raboskodó magyar katonák számát, ami igen magas, lényegében az 1916 eleji létszámhoz hasonló magyar hadifogoly-számot jelent!

Lőrinczi László kutatásainak másik nagy eredménye, hogy megtalálta a tábor gyászos emlékű első periódusában a Stretti táborban meghaltak nyilvántartását. Azt nem tudjuk, hogy a többi táborban készült-e ilyen (vagy egyáltalán bármilyen) nyilvántartás. Margitta Gábor a források alapján azt valószínűsítette, hogy sem idő, sem energia, sem akarat nem volt erre, így nemhogy személyi adatokat vagy neveket nem ismerünk, de még az elhunytak pontos száma sem egyértelmű... Lőrinczi Lászlónak köszönhetően viszont a Stretti-ben lévő tábor 1424 név szerint ismert halottjának legalább a neve fennmaradt. Közülük -Lőrinczi László válogatása (Szamársziget foglyai (1915-1916). In: Lőrinczi László: Négylevelű vándorbot (Emlékező írások) Arad 2007, p. 69- ) szerint- az alábbi 225 halott volt valószínűleg magyar anyanyelvű (a teljes névsor 15,8%-a).
Lőrinczi László névsorát ABC sorrendbe rendeztem, illetve megpróbáltam az eredeti névalakot rekonstruálni. Ez a vezetéknevek esetében elég reménytelen kísérlet volt. A keresztnevek elírásait olvasva valószínűsíthető, hogy a katonák nyakában viselt rézből készült tokban ("azonossági jegytok") található "információs adatszelvényen" lévő adatokat (név, honosság, lakcím, a csapattest, ahol szolgálatot teljesített és rendfokozat) használták fel a lista készítésekor. Ez a logikus lépés két helyesírási torzulás lehetőségét hordozta: az ezeken szereplő neveket kézzel írták, időnként németes helyesírással (pl. János helyett Janos vagy Johann). A valószínűleg csak olaszul tudó írnok ezt próbálta leírni, szintén kézírással (pl. Lajos helyett Zajos vagy János helyett Ianos)... Van olyan elírás is, amely valószínűsíti, hogy hallás után írták le az elhúnyt nevét, azaz a bajtársak diktálták le a nevét. Így lett Kovács György-ből Kovacs Diordje, vagy Palágyi Sándor-ból Palady Sandor...
Arra nincs magyarázat, hogy egyes nevek miért szerepelnek kétszer a listában. Ezek legtöbbször "átlagos" nevek, tehát valószínűsíthető, hogy nem tévedésből szerepelnek duplán, hanem két azonos nevű katona került ugyanabba a táborba.

forrásbeli alak	valószínűsíthető olvasat	Lőrinczi sorszáma
Amgyal Samos	Angyal János ?	159
Andras Ioza	András Józsa ?	170
Babos Sander	Babos Sándor	77
Bagi Josef	Bagi József	66
Balog Terenz	Balog Ferenc	72
Bannyas Jamos	Bannyas János ?	116
Barta Josef	Barta József	160
Barta Pal	Barta Pál	166
Bartos Imre	Bartos Imre	73
Bartos Josef	Bartos József	199
Bedi Yanos	Bedi János ?	203
Bedy Fanos	Bedy János ?	76
Bekec Miklos	Bekecs Miklós	74
Bekesi Sander	Békési Sándor	3
Bekesi Sandor	Békési Sándor	75
Belaj Samos	Belaj János ?	106
Beles Josef	Beles József	4
Beles Josef	Beles József	104
Bell Istvan	Bell István	10
Beregni Andras	Beregni András	164
Beres Lorenc	Béres Lőrinc	151
Blaga Ianos	Blaga János	125
Bláha Ignác	Bláha Ignác	2
Boares Pal	Boares Pál	195
Boban Sandor	Bobán Sándor	78
Bones Jamos	Bones János	56
Borickey Masto	???	178
Bornemiza Janos	Bornemissza János	122
Borsi Albert	Borsi Albert	79
Bothe Vaclav	Bothe Vaclav	84
Bundar Janos	Bundar János	193
Byro Josef	Bíró József	202
Cany Anton	Csányi Antal	204
Czoke Samos	Szőke János ?	81
Csepregy Johann	Csepregi János	80
Csernai Zaios	Csernai Lajos	182
Dittrich Kallman	Dittrich Kálmán	67
Dobos Josef	Dobos József	163
Doke Ferenz	Doke Ferenc	96
Dolhai Josef	Dolhai József	162
Domek Famos	Domek János	181
Dordaji Andras	Tordai András ?	180
Eger Josef	Eger József	134
El Gaspar Andras	Gáspár András	157
Erdos Zanov	Erdős János ?	161
Fafejta Josef	Fafejta Jószef	68
Faragan Anton	Faragan Antal	186
Farago Anthal	Faragó Antal	176
Faraj Josef	Faraj József	102
Farkas Bartalo	Farkas Bertalan	214
Farkas Diulo	Farkas Gyula ?	177
Farkas Gavris	Farkas Gábris ?	98
Farkas Lajos	Farkas Lajos	217
Farsky Ladislao	Farsky László	69
Fazekas Paul	Fazekas Pál	191
Fejos Istvan	Fejős István	91
Fekete Andro	Fekete András	168
Feldi Iurc	Feldi ?	205
Feres Janos	Veres János ?	207
Foldi Karlo	Földi Károly	197
Forgass Gabriel	Forgács Gábor	9
Fues Ferenc	Füves Ferenc	100
Fuhas Istvan	Fuhas István	45
Fuhas Istvan	Fuhas István	62
Fuhas Josef	Fuhas József	44
Fuhas Lazelo	Fuhas László	46
Gall Josef	Gall József	55
Galló Pal	Galló Pál	221
Gergelj Josef	Gergely József	99
Geza Stefan	Géza István	82
Gor Magy Terenz	Gór Nagy Ferenc	71
Gorgey Istvan	Görgey István	206
Gyman Ianos	Gyman János	70
Gyougysi Gabor	Gyöngyösi Gábor ?	130
Hajos Istvan	Hajós István	87
Halas Nandor	Halas Nándor	210
Hegedus Janos	Hegedűs János	58
Hegedus Terenz	Hegedűs Ferenc	60
Hegye Zure	Hegye ?	57
Hisbojan Yanos	Hisbojan János	48
Horvah Istvan	Horváth István	97
Horvat Juan	Horváth János ?	112
Horvat Michael	Horvát Mihály	188
Horvath Alois	Horváth Lajos	59
Horvath Janos	Horváth János	20
Kalman Nikola	Kálmán Miklós	223
Kalmar Kalman	Kalmár Kálmán	132
Kalmyi Matyas	Kalmyi Mátyas	40
Kammer Nandor	Kammer Nándor	216
Kaoczkai Wilmos	Kaoczkai Vilmos	152
Kapes Ferenz	Kapes / Képes ? Ferenc	50
Kardos Ilia	Kardos Ilia ?	61
Karna Alajos	Karna Alajos	108
Kelemen Ambert	Kelemen Albert	225
Kelemen Michail	Kelemen Mihály	65
Keljan Peter	Keljan Péter	47
Kemegy Janos	Kemegy János	120
Kenal Istvan	Kenal Istvan	39
Kenderessi Mivhal	Kenderessi Mihály	110
Kepes Alois	Kepes / Képes ? Lajos	136
Kiraly Josef	Király József	49
Kis Horvathle Vincenc	Kis-Horváthi Vince ?	54
Kisparti Stevan	Kisparti István	155
Kiss Sandor	Kiss Sándor	184
Klemes Josef	Klemes József	153
Kocsvan Istvan	Kocsvan István	127
Konopicki Josef	Konopicki József	51
Korak Josef	Korak József	156
Korsintz Karoly	Korsintz Károly	119
Kovac Andras	Kovács András	19
Kovac Ferenz	Kovács Ferenc	88
Kovac Kallemann	Kovács Kálmán	187
Kovac Michael	Kovács Mihály	222
Kovac Zajos	Kovács Lajos	194
Kovacs Anton	Kovács Antal	94
Kovacs Diordje	Kovács György	52
Kovacs Istvan	Kovács István	109
Koza Ivan	Koza Iván	131
Kozak Augustin	Kozák Ágoston	213
Kreceny Lajos	Kreceny Lajos	208
Krpata Josef	Krpata József	53
Lautyun Laslo	Lautyun László	129
Lazar Tanasi	Lázár Tamás ?	41
Lazslo Ytvan	László István	42
Lecko Josef	Lecko József	149
Legrandy Peter	Legrandy/ Légrándy ? Péter	111
Lukacs Pajo	Lukács ?	173
Magy Ludovig	Nagy ? Lajos	143
Magyar Ferenz	Magyar Ferenc	147
Malas Josef	Malas / Halas ? József	212
Marko Istvan	Markó István	89
Maruk Ianos	Maruk János	113
Marvaj Istvan	Marvaj István	107
Matek Josef	Matek József	219
Matgasi Istvan	Matgasi István	83
Matyas Zlia	Mátyás ?	179
Mayerhofer Ignac	Mayerhofer Ignác	154
Megyes Michael	Megyes Mihály	196
Megyes Michal	Megyes Mihály	103
Miklos Mate	Miklós Máté	43
Miokolczi Istvan	Miskolczi István	144
Mohnar Gergely	Molnár Gergely ?	90
Molnar Gaspra	Molnár Gáspár	124
Muller Ianos	Müller János	105
Müller Ignác	Müller Ignác	1
Nagy Andras	Nagy András	211
Nagy Kalmann	Nagy Kálmán	209
Nagy Stefan	Nagy István	200
Nemes Smre	Nemes Imre	34
Niegr Istvan	Niegr István	33
Nitroy Bela	Nyitrai Béla ?	158
Palady Sandor	Palágyi Sándor	38
Paljukas Serenz	Pálinkás Ferenc ?	201
Pandev Andras	Pandev András	141
Panya Alexander	Panya Sándor ?	175
Pap Ianos	Pap János	138
Papagyi Zamos	Papagyi János ?	35
Parti Imure	Parti Imre	123
Pék Adam	Pék Ádám	8
Pentek Pal	Péntek Pál	183
Pető Lajos	Pető Lajos	37
Petrika Janos	Petrika János	190
Pilner Alajo	Pilner Alajos	171
Pinter Josef	Pintér József	36
Pokorny Rudolf	Pokorny Rudolf	142
Poszgai Lagos	Pozsgai Lajos	172
Rafay Bela	Rafay Béla	174
Rajhart Terenz	Rajhart Ferenc	28
Rákos Václao	Rákos László ?	27
Ruganyi Iohann	Ruganyi János	150
Sabo Pal	Szabó Pál	32
Sakas Anton	Sakas Antal	23
Sanda Andreas	Sanda András	139
Sandor Jakob	Sándor Jakab	31
Satmari Janos	Szatmári János	21
Siegl Janos	Seigl János	135
Silva Janos	Silva / Szikva ?János	167
Sinkovic Stvan	Sinkovic Istvan	220
Sipos Ianos	Sipos János	<145/td>
Skladány Michal	Skladány Mihály	22
Sokacs (Sokovic) Paul	Sokacs (Sokovic) Pál	185
Sokolar Miklos	Sokolar Miklós	29
Somogyi Mihaly	Somogyi Mihály	7
Sperak Yanos	Sperak János	114
Stefan Pal	Stefan Pál	30
Szabo Bela	Szabó Béla	140
Szabo Georg	Szabó György	128
Szabo Ioza	Szabo Józsa ?	189
Szabo Josef	Szabó József	224
Szilaggi Josef	Szilágyi József	117
Tabor Johann	Tábor János	198
Takac Matias	Takács Mátyás	24
Tapadlo Lajos	Tapadlo Lajos	218
Tariany Istvan	Tarjányi István ?	25
Toma Josef	Toma József	26
Toma Josef	Toma József	192
Tomona Iakob	Tomona Jakab	12
Torday Andras	Torday András	64
Torna Pál	Torma Pál ?	11
Toth Franz	Tóth Ferenc	121
Toth Janos	Tóth János	93
Toth Janos	Tóth János	118
Toth Johann	Tóth János	5
Toth Micail	Tóth Mihály	169
Trbacs Laszlo	Trbacs László	146
Turi Andras	Túri András	92
Váci Anton	Váci Antal	16
Vadas Ferenz	Vadas Ferenc	63
Vajas Stefan	Vajas István	137
Vajo Josef	Vajó József	5
Vany Josef	Vany József	18
Varga Iosef	Varga József	14
Vás Josef	Vás József	15
Verasegi Josef	Verasegi József	126
Veres Imre	Veres Imre	101
Vígh Balint	Vígh Bálint	13
Vilixe Zajos	Vilixe Lajos	115
Warga Istevan	Varga István	17
Wigh Sandor	Vígh Sándor	165
Zacsko Mihaly	Zacskó Mihály	86
Zakar Ianos	Zakar János	215
Zerlise Istvan	Zerlise István	148
Zetenyi Ferenz	Zétényi Ferenc	133
Zurgo Jamos	Zurgó János	95
Zsolty Andras	Zsolty András	85

Hadifoglyok Szardínia szigetén
A fenti képet és listát egészítik ki az umbriai Giorgio Madeddu kutatásai (Giorgio Madeddu: La damnatio ad metalla. Storie di prigionieri dell 'impero austro-ungarico nella Sardegna della prima guerra mondiale. Gaspari ed. Udine, 2018).


A könyvében közölt térkép jól mutatja, hogy a sziget számtalan pontján dolgoztattak osztrák-magyar hadifoglyokat. Margittai Gábor az általa készített filmben néhány helyszínt felkeresett és bemutatott ezek közül.

A könyvben közölt táblázatokból (142-148. oldal) kigyűjtöttem a Magyarországon született, illetve nevük alapján magyarnak tűnő 30 katona adatait.
A személy- és településnevek esetében sok olvasati vagy átírási problémát lehet látni. Ahol egyértelmű volt, ott korrigáltam ezeket. Ehhez az 1913. évi helységnévtárat (A Magyar Szent Korona Országainak helységnévtára 1913. Budapest 1913) használtam föl. Az adatok sok esetben hiányosak, főleg a rendfokozat és az alakulat száma hiányzik. Valószínűleg ezek nem álltak rendelkezésére az anyakönyvezést végző személynek.

vezetéknév	keresztnév / korrigált keresztnév	születési hely	születési hely korrigált neve	a halál dátuma	az anyakönyvezés helye	életkor
Popp / Papp?	Janos / János			1917. júl. 29.	Comune di Iglesias
Stojadinov	Dusan	Homokos	Homokos (Temes vm.) vagy Homokosd (Baranya vm.)	1918. aug. 12.	Comune di Iglesias	46
Balla	Ferenz / Ferenc	Biharpuspoki	Biharpüspöki (Bihar vm.)	1918. okt. 7.	Comune di Iglesias	34
Kovacs / Kovács	Jezef / József	Szeged	Szeged (Csanád vm.)	1918. okt. 16.	Comune di Iglesias	21
Krekacs	Pal / Pál	Szarvasgede	Szarvasgede (Nógrád vm.)	1918. dec. 5.	Comune di Iglesias	20
Szurasz	Josef / József			1918. okt. 3.	Comune di Iglesias	40
Szarasz / Száraz	Josef / József	Ergsckujvar	Érsekújvár (Nyitra vm.)	1918. okt. 2.	Comune di Gonnes	39
Hudan	Michlos / Miklós	Tobbor Falo	Töbör ? (Zólyom vm.)	1918. nov. 6.	Comune di Gonnes	42
Kordics	Geörgy / György	Ersekvadkent	Érsekvadkert (Nógrád vm.)	1918. okt. 31.	Comune di Arbus	22
Hartung	Gyorgy / György	Nagyhorod	?	1919. aug. 13.	Comune di Arbus	44
Mikulies	Lajos	Felsoszeli	Felsőszeli (Pozsony vm.)	1918. nov. 28.	Comune di Guspini	26
Puoztai / Pusztai	Todor / Tódor	Rucsnmfala	?	1919. jan. 19.	Comune di Ghilarza	30
Petrescu	Lazar / Lázár	Kismanjuk	Kismánya (Nyitra vm.) vagy Kismányok (Tolna vm.)	1919. jan. 19.	Comune di Ghilarza	22
Roska	Johann	Mezatnoan	?	1919. jan. 19.	Comune di Ghilarza	21
Don	Peter / Péter	Kurtos	Kürtös (Arad vm.)	1919. jan. 19.	Comune di Ghilarza	38
Damian	Tadar / Tódor	Dezmer	Dezmér (Kolozs vm.)	1919. jan. 19.	Comune di Ghilarza	35
Tyiberai	Vazul	Gyulato Avai	Gyulatő ? (Arad vm.)	1919. jan. 22.	Comune di Ghilarza	41
Szarka	Laszló / László	Ratancs	?	1919. febr. 6.	Comune di Ghilarza	32
Stinyanz	Milay	Tarantal	Torontál... ?	1919. febr. 7.	Comune di Ghilarza	28
Dumitrascu	Mihail	Verentin	Verendin = Verend (Krassó-Szörény vm.)	1919. febr. 10.	Comune di Ghilarza	39
Natya	Irnia / Imre ?	Mariskerviz	Maroshévíz ? (Maros-Torda vm.)	1919. febr. 10.	Comune di Ghilarza	28
Ursulescu	Jon	Forosfalva	Forrásfalva ? (Krassó-Szörény vm.)	1918. okt. 10.	Comune di Ula Tirso	32
Isunikar	Janos / János	Daupatak	?	1918. nov. 21.	Comune di Ula Tirso	28
Halalisan	Iohann / János	Gyulato Homtrad	Gyulatő ? (Arad vm.)	1918. nov. 30.	Comune di Ula Tirso	39
Dragosck	Roman	Godineit	Godinesd ?(Hunyad vm.)	1916. ápr. 16.	Comune di Sassari	28
Sztojanoff	Janos / János	Vinga Temuc	Vinga (Temes vm.)	1917. jún. 30.	Comune di Sassari	38
Mad	Janos / János			1918. aug. 31.	Comune di Sassari	24
Szalo / Szabó	Beta / Béla	Möese	?		Comune di Sassari	21
Maszko	Miklos / Miklós	Tutry	Tutyimajor ? (Fejér vm.)	1919. ápr. 29.	Comune di Sassari	27
Klausz	Andreas	Herczeg Hatas Falva	Herczegfalva ? (Fejér vm.) - Ma: Mezőfalva	1919. júl. 25.	Comune di Sassari	30

A felsorolás külön értéke, hogy a neveken túl egyéb személyes adatokat (születési hely, életkor, rang, alakulatszám, illetve az olasz hadifogoly-nyilvántartási számot) is tartalmaz, így esetükben nagyobb esély van a személyük azonosítására, esetleg a rokonok/leszármazottak megtalálására.

Arról nincs információnk, hogy a szigeten raboskodó katonák mikor és hogyan szabadultak ki, és térhettek haza a háború végén. Ha a Ghilarza közigazgatása területén lévő San Serafino búcsújáró helyen eltemetett, az 1919. január 19-i balesetben meghalt 5 (ha a következő napokban meghaltak is e baleset sérültjei voltak, akkor összesen 10) katona történtére gondolunk, akkor a tragikus esemény mögött fölsejlik, hogy 1919 nyarán, esetleg őszén is, azaz a háború végetérése után közel egy évvel ők még mindig itt raboskodtak, és itt dolgoztatták őket! Az olasz levéltárak anyagában lehetne választ találni arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan szabadultak ki végül.






Az alábbiakban az Asinara-szigetre vonatkozó dokumentumokat gyűjtöttem össze.

Kevés visszaemlékezést, beszámolót ismerünk a szigetről. Ezek közé tartozik két nyomtatásban is megjelent munka.
Az egyik Szőllősy Aladár visszaemlékezése mely a világháló más helyén is megtalálható (http://mtdaportal.extra.hu/books/szollosy_aladar_szerb_hadifogsag.pdf)
A másik dr. Schatz Róbert visszaemlékezése mely a Hadifogoly magyarok története című hadifogoly-visszaemlékezés gyűjtemény I. kötetében jelent meg Budapesten 1930-ban (169-209. oldal).


Margittai Gábor könyvéről, a kapcsolódó kiállítás(ok)ról és a készülő filmjéről itt lehet anyagokat találni.
Az elkészült film megtekinthető a youtube-on.

A közelmúltban akadtam rá az academia.edu-n arra a tudományos cikkre, melyet orvosok, biológusok, történészek közösen jegyeznek, és amely az asinara-i foglyok egészségi állapotával és halálozásával foglalkozik. A kutatás eredménye a Medicina & Storia XV. évfolyamában jelent meg 2015-ben (p. 53-72), Salvatore Rubino és szerzőtársai jóvoltából.