Világháborús katonai emlékek a Monte Pasubio-n

A Pasubio hegyvonulata kevéssé ismert világháborús emlékhelyünk. Ennek az az oka, hogy az itt harcoló alakulatokban kevés magyar katona szolgált. Bedécs Gyula a könyvében (Dr. Bedécs Gyula: A Doberdótól a Dolomitokig. Útikönyv az első világháború magyar emlékeit keresőknek II. Budapest (Zrínyi) 2015.) a legfontosabb emlékhelyeket ismerteti, de azt nem vállalta, hogy a főutaktól távolabb lévő, vagy a hegység belsejében rejtőző emlékeket számba vegye.
2015-ben errefelé vitt az utam, és az ismertebb emlékhelyek felkeresése után, egy egésznapos kirándulás során a hegység belső területének egy kis részét is bejártam. Az itt talált emlékek helyét is rögzítettem, illetve igyekeztem megörökíteni a látottakat.
(Az aláhúzott szavakra kattintva az ott készített képeimből látható válogatás)

A kiindulási pontom a Schio fölött lévő Cerbaro nevű település volt, mert a környéken egyedül itt van kemping. Ennek a közeléből indul a 435 számú turistaút, mely a Monte Priafora-ra (1650 m) vezet fel.

Az úton fölfelé az első háborús emlék egy útszéli kereszt (N45 45.791 E11 19.430).

Továbbhaladva egy egykori temetőhöz jutunk. Az itt eltemetetteket exhumálták (vélhetően a Schio-ban kialakított emlékhelyre kerültek a maradványok), de az "üres" temetőt (N45 46.464 E11 19.155) azért megőrizték...
Az emlékhely Schio-ban Sacrario Militare della Santissima Trinitá néven ismert (illetve esetleg ismert..., én jó fél órán át bolyongtam, míg véletlenül "belebotlottam", mert addig hiába kérdezősködtem, senki nem hallot róla...). A temető a belváros szélén, a buszpályaudvarról induló egyik nagy út mellett van. Néhány útjelző tábla van a városban, de ezek nem vezetnek el egészen a célig! (N45 43.162 E11 21.613)

A Campedello hágó közelében jelennek meg az első kavernák... (N45 46.764 E11 19.004)
Az enyészet különféle fokán állnak, és kb. tucatnyi van egymás mellett. A képekhez társított koordináta az első kavaerna adata.

A csúcshoz közeledve egy lyukas sziklán át (N45 47.128 E11 19.151) letekinthetünk a mélységbe. Természetesen itt is lőállást találunk...
Utunkat folytatva jutunk fel a Monte Priafora csúcsára (N45 47.196 E11 19.165), ami alatt szintén egy kaverna lapul...
Ha visszafelé teszünk egy kis kitérőt, akkor egy hatalmas kavernarendszerhez jutunk. Ugyanis a hegyet erőddé építették át az olasz utászok. A csúcs neve is erre utal, kb. Lyukas-hegynek fordíthajuk. (N45 47.153 E11 19.087)

Visszatérve a Campedello-hágóhoz (N45 46.601 E11 18.958), nem csak a kicsike emlékkápolnát kereshetjük föl, hanem jól látszik az egykori sziklákkal megerősített "lövészárok" vonala is.
Innen a Busa Novegno-hoz vezető utat érdemes követni. Ez elvezet egy szabadtéri oltárhoz. (N45 46.202 E11 18.883)
Ezt követően több, jól jelzett út közül választhatunk. Én a Passo Vacaresse-n keresztül a Postazioni di Vaccaresse nevű erődítménnyé alakított bástyaszerű sziklához mentem. (N45 46.679 E11 18.288)

Visszafelé elkanyarodtam a Busa Novegno (N45 46.150 E11 18.711) nevű emlékhelyhez, mely közelében egy egykori temetőt is találunk. (N45 46.079 E11 18.758)
A temetőtől jobbra, a medence peremén egy vaskereszttel megjelölt csúcs áll. Ha errefelé megyünk, helyreállított ágyúállás, egykori kavernák és állásmaradványok érintésével jutunk fel az 1555 méter magas csúcsra (N45 45.789 E11 18.822), melyre a keresztet az olasz cserkészek állították.

A meredeken lefelé vezető út mellett szintén találunk kavernákat ... (N45 45.509 E11 18.819)

Visszaérve a kiindulási helyünkre, még megnézhetjük az egykori cerbaroi temető (cimitero Cerbaro - N45 45.082 E11 19.399) temető helyén felállított emlékkeresztet.

A túra teljes útvonalának track-je letölthető innen!